CBD és sport: Pozitív hatása a teljesítményre és regenerálódásra

Mi okozza a CBD hatását a sportolók szervezetében?

A CBD egy természetes anyag, amely fiziológiai és kognitív (mentális és érzelmi) változásokat idéz elő a sportolók szervezetében. Ezek a változások azért következnek be, mert a CBD befolyásolja az endokannabinoid rendszer működését, amely felelős a homeosztázis fenntartásáért. Ez a rendszer részt vesz olyan folyamatokban, mint az idegsejtek újraképződése, az agyi plaszticitás, a kontroll mód, a dopamin és zsírsav-hidroláz felszabadulása. Ezek a funkciók tehát szabályozzák érzelmeinket, azt, hogy agyunk hogyan tanul és hogyan szaporítja idegi kapcsolatainak hálózatát, hogyan csökkenti a gyulladást és hogyan érzékeljük a fájdalmat. A CBD bevitel növeli az oxigénfogyasztást és az örömérzetet hosszan tartó futás közben. Emellett előzetes vizsgálatok azt mutatták, hogy a CBD hozzájárulhat a szívizom sérülései elleni védelemben, intenzív testmozgás során is - gyulladáscsökkentő, anti-apoptotikus és antioxidáns hatásokat mutatva. A kannabisz rendszer számos hatáshoz járul hozzá fizikai erőfeszítés során, beleértve az öröm, a nyugalom és az eufória érzéseit. Az endokannabinoidok, mint például az anandamid és a 2-arachidonoylglicerol (2AG), kannabinoidként viselkednek az által, hogy aktiválják a CB1 és CB2 típusú kannabinoid receptorokat. Ezek a molekulák hasonló előnyökkel járnak, mint a testmozgás - például az étvágycsökkentés, gyulladás csökkentése, szorongás enyhítése és túlzott sejtszaporodás megelőzése. A CBD gátolja az endokannabinoidok - mint például az anandamid - lebontását és felszívódását, növelve ezáltal az endokannabinoidok kötődését receptoraihoz. A CB1 receptorok központi idegrendszerben találhatók, míg a CB2 receptorok a perifériás idegrendszerben. A kannabinoidok és endocannabinoidok hozzájárulnak az agyból származó neurotrof faktor felszabadításához is, amely segíti az olyan folyamatokat mint az idegsejtek újraképződése és az idegi plaszticitás. Szerepet játszanak a glükokortikoidok felszabadításában is, amelyek segítenek szabályozni a hangulatot, a melankólia és szorongás tüneteinek enyhítésével. A kannabisz dopamin felszabadulást is eredményez, ez által pedig örömérzetet. Ezen túlmenően, kapcsolatban állnak a zsírsav-amid-hidroláz felszabadulással is, ami fájdalomcsillapító hatással bír. Új bizonyítékok azt sugallják, hogy emberekben a CBD bevitel hozzájárul az izmokban található műholdsejtek differenciálódásához, ezzel javítva az izomregenerációt és a teljesítményt. Azonban további mennyiségi, minőségi és változatos specifikus tanulmányokra van szükség a sport és testmozgás terén. Ez az eredmény ígéretesnek bizonyul a CBD használatának lehetőségéről teljesítmény-, és regenerálódás növelőként, bár komoly kérdéseket vet fel annak használata (pl. adagolás) és biztonságossága kapcsán.

A CBD javítja az alvás minőségét

Az sportolók gyakran nem megfelelően reagálnak a magas edzésterhelésre és a nem megfelelő regenerációra, ami alvászavart okozhat. A CBD úgy tűnik, szabályozza azt a ciklust, amelyben az ember ébren van vagy alszik, ami elengedhetetlen egy sportoló regenerációjához (Burstein, 2015; Hill et al., 2017). A CBD fogyasztásának egyik potenciális előnye, hogy javítja az alvást a sportolóknál. Ez magában foglalja az alvás kezdetének javulását, a megszakítás nélküli alvást, a szubjektív alvásminőség javulását, valamint az álmatlan éjszakák és az insomniának nevezett álmatlanság tüneteinek csökkentését (Russo et al., 2007; Choi et al., 2020; Mondino et al., 2021; Ranum et al., 2023). Ezenkívül néhány anyag elősegíti az endokannabinoid rendszer által szabályozott alvást, amelyet CBD fogyasztásával aktiválhatunk (McCartney et al., 2020; Rojas-Valverde, 2021). Az alváskezeléshez pontos neurotranszmitter-egyensúlyra van szükség, és a CBD hatása az endokannabinoid rendszerre hozzájárul ehhez az egyensúlyhoz. A CBD kölcsönhatásba lép az adenozin receptorokkal, ami jelentős, mivel az adenozin egy olyan neurotranszmitter, amely elősegíti az alvást és a relaxációt. A CBD nyugalmat és felkészültséget teremt az alvásra az adenozin jelzésének növelésével. Továbbá a CBD hatása a GABAerg neurotranszmisszióra hozzáadódik annak alvást javító tulajdonságaihoz (Kesner és Lovinger, 2020; Kaul et al., 2021). A GABA egy gátló neurotranszmitter, amely relaxációt és álmosságot eredményez az idegsejtek izgathatóságának csökkentésével. A CBD hatása a GABA receptorokra mélyebb, kényelmesebb alvást eredményezhet. További előnye lehet a CBD-nek a szorongás és stressz enyhítése - amelyek jelentős okai az alvás zavarának - közvetetten támogatja a jobb alvás minőségét (Blessing et al., 2015; Moltke és Hindocha, 2021; Ortiz Rios et al., 2022). A CBD biológiai alapot biztosít a hatásához az endokannabinoid rendszer jelzésének módosítása, az adenozin hatások növelése és a GABAerg neurotranszmisszió szabályozása révén (Zou & Kumar, 2018; Yarar, 2020; Martinez Naya et al., 2023).

A CBD hatása a stressz csökkentésére és a hangulat szabályozására

A sportolók jelentős erőfeszítéseik miatt gyakran szenvednek kimerültségtől, ami negatív hatással lehet a mentális állapotukra. A CBD képes fokozni az anandamid jelzést, egy olyan endokannabinoidét, amely a mentális jóléttel kapcsolatos. Ezáltal megakadályozza annak felszívódását és lebomlását, ami pozitív hatást eredményez az agyban (Leweke és mtsai., 2012; Henson és mtsai., 2022). A CBD-ről kimutatták továbbá, hogy kölcsönhatásba lép a szerotonin receptorokkal is, beleértve az 5-HT1A receptort is, amely szabályozza a hangulatot. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a CBD csökkenti a szorongást azáltal, hogy aktiválja az 5-HT1A receptorokat és helyreállítja az 5-HT1A (szerotonin) rendszer károsodott neurotranszmisszióját (De Gregorio és mtsai., 2019). A CBD segíthet a szerotonin átvitelben, ha ezekhez a receptorokhoz kapcsolódik. A szerotonin egy olyan neurotranszmitter, amely közvetlenül kapcsolódik a hangulathoz és az érzelmekhez. Továbbá, a CBD-ről kimutatták, hogy befolyásolja a hypothalamus-hipofízis-mellékvese tengelyt, ami kulcsszerepet játszik a szervezet stresszválaszában. A CBD csökkenti a stresszválaszt azáltal, hogy gátolja a stresszhormonok, mint például a kortizol termelését. Összességében tehát a CBD képes arra, hogy módosítsa az endokannabinoid rendszer működését, növelje az anandamid jelzést, kölcsönhatásba lépjen a szerotonin receptorokkal és befolyásolja a stresszhormonok felszabadulását, amelyek mind hozzájárulnak potenciális fájdalomcsillapító hatásához (Viudez-Martínez és mtsai., 2018; Yarar, 2020; Lookfong és mtsai., 2023). A CBD szorongáscsökkentő hatása az adagolástól függ; 300 mg hatékonyabb, mint 150 vagy 600 mg szorongásos tünetek csökkentésére (Linares és mtsai., 2019). Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a CBD csökkentené a stresszt vagy szabályozná a hangulatot, pl. versenyhelyzetben. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a CBD rendelkezik bizonyos szorongásgátló és antidepresszáns tulajdonságokkal. (Murillo-Rodríguez és mtsai., 2020). Ez az olyan sportolókra nézve kedvező lehet, akik állandó nyomás alatt vannak, a teljesítmény kényszerük, vagy külső elvárások miatt. (McCartney és mtsai., 2020; Rojas-Valverde, 2021).

A CBD hatása a gyulladás és az oxidatív stressz csökkentésére

A gyulladás és az oxidatív stressz két olyan folyamat, amelyek jelentősen befolyásolják az emberek általános egészségét (McPartland et al., 2015). Ezek a folyamatok általában sportolóknál edzés után indulnak be, és ha képesek vagyunk őket szabályozni, a sportoló jobban érzi magát, gyorsabban regenerálódik és újra képes nagy erőfeszítést tenni. A gyulladást az okozza, hogy edzés közben az izmok feszültségnek vannak kitéve, ami sérüléseket okoz. A gyulladásos reakcióval a szervezet elindítja a sérülések gyógyulásának folyamatát (McCartney et al., 2020; Rojas-Valverde, 2021). A jelentős erőfeszítések utáni regenerációhoz szükség van a gyulladásra. Azonban a túlzott mértékű gyulladás problémákat okozhat emésztőrendszerünkben és mozgásszervi rendszerünkben is, mivel az károsíthatja a szöveteket és szerveket (McCartney et al., 2020). Ezért fontos annak szabályozása. A CBD segíthet a sportolóknál a gyulladásos folyamatok szabályozásában, csökkentve azokat az anyagokat, amelyek általában nem kívánt mértékű gyulladást okoznak, mint például a citokinek és a kortizol (Zuardi et al., 1993). Az izom- és emésztőrendszeri gyulladás mellett a CBD csökkenti az oxidatív stresszt és a neuroinflammatiót is (Atalay et al., 2019; Sahinovic et al., 2022). Ebben az összefüggésben kimutatták, hogy 300 mg CBD képes befolyásolni az emberi szervezetben a glükokortikoid szabályozást, mint például a kortizolt, ami kulcsfontosságú szerepet játszik a sérülések után kialakuló gyulladásos válaszreakcióban (Zuardi et al., 1993). A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy 10 mg/kg CBD képes csökkenteni a gyulladást (pl. IL-6, IL-1 és tumor nekrózis faktor α) fárasztó excentrikus edzés után, aktiválva a kannabinoid receptor kettőt (Stone et al., 2023). Ez annak köszönhető, hogy a CBD interakcióba lép a gyulladást szabályozó receptorokkal (CB1 kannabinoid, CB2 kannabinoid, adenozin A2A), csökkenti a citokin szinteket és mérsékli az immunsejtek aktivitását, ezzel enyhítve a kollaterális szövetgyulladást (Booz, 2011; Burstein, 2015; Hill et al., 2012). Továbbá, a CBD képes fokozni az arachidonsav felszabadulását, ami javíthatja a gyógyulást a növekedési jeleket közvetítő pro-rezolváló anyagok (pl. lipoxin A4 és 15d-PGJ2) szabályozásával (Burstein, 2015).

A CBD csökkenti a fájdalmat

A felmérések azt mutatják, hogy a CBD rendelkezik fájdalomcsillapító tulajdonságokkal. Az edzés során az atléták gyakran éreznek fájdalmat az erőfeszítéstől és a testükben bekövetkező sérülésektől, amikor elérnek egy bizonyos határt. A futás, pedálozás, ugrálás, irányváltások, ütések és rúgások izomlebomlást okoznak, ami gyulladást idéz elő és ez fájdalommal járhat.

Példaként említhetjük a Sativexet, THC-t és CBD-t, melyeket központi és perifériás neuropátiás fájdalom kezelésére engedélyeztek. Ezt a fájdalomhoz köthető állapotot aktivált mikroglia és azt követő proinflammatorikus citokin kaskádhoz kapcsolják, beleértve az IL-6-ot, IL-1-et és TNF-et. A CBD neuroprotektív tulajdonságain túl ezt a hatást egy nemrégiben végzett rendszerezett elemzés fedezte fel a CBD bevitel eredményeivel kapcsolatban annak lehetséges használata teljesítményfokozó szerként. Jelenleg nem ismert, hogy a CBD pontosan milyen kölcsönhatásban van a fájdalom kaskáddal. Azonban vélhető, hogy a szerotonin és az opioidok kölcsönhatása nagy szerepet játszhat az endorfinok és enkefalinok felszabadulásában, valamint a glutamát felszabadulásának csökkentésében az adenozin 1 és A2A kölcsönhatása révén, ami a fájdalom csökkenését eredményezi. A CBD képes volt gyógyítani és kontrollálni a fájdalmat betegségek során és fájdalom rendellenességekben, ezek alapján úgy tűnik, hogy a CBD hatást gyakorolhat a duzzanat csökkentésére és megelőzheti az izomlázat kemény aktivitás után, de további kutatásra van szükség egy végleges nyilatkozat meghozatala érdekében.

A CBD specifikus módon szabályozza az idegi kommunikációt, megakadályozva a fájdalommal kapcsolatos információ átadását (pl. neurotranszmitter aktivitás gátlása). Ennek eredményeként a fájdalomérzetet nem úgy érzékeli az ember, ahogy azt általában tenné. Bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a CBD-t krónikus és akut fájdalom hatásos kezelésére használják. A CBD analgéziát elősegíthet a transzienst receptor potenciál kation csatorna alcsalád V (TRPV1) és szerotonin receptorok aktiválásával. A legújabb tudományos adatok fájdalomcsillapító hatást találtak a CBD helyi alkalmazásánál (2*10 mg/nap) profi atléták körében, csak minimális mellékhatások megjelenésével (pl. száraz bőr).

Milyen óvintézkedéseket kell tennünk, és mi az, amit még tudományosan bizonyítani kell?

Fontos figyelembe venni, hogy a CBD nem hasonlítható össze semmilyen más élelmiszerrel, tehát a fogyasztott mennyiséget szabályozni kell. A tudósok még mindig nem biztosak abban, hogy milyen adag szükséges a kívánt hatás eléréshez a szervezetben (McCartney et al., 2020; Rojas-Valverde, 2021). Ráadásul az emberekben végzett legújabb vizsgálatok még mindig változó adagolást és módszertant javasolnak, amelyeket figyelembe kell venni a CBD termékek fogyasztása során (Schouten et al., 2022). Az edzéshez és sporttal kapcsolatos bizonyítékok szerint az adag kulcsfontosságú lehet a teljesítmény vagy a regenerálódás előnyeinek megtalálásában. Például úgy tűnik, hogy a 2 és 5 mg/kg adag hatástalan ezekre a célokra, de a 10 mg/kg már hatékony (Crossland et al., 2022; Stone et al., 2023), sőt, még magasabb CBD adagok (25 mg/kg) is biztonságosnak tűnnek az emberi fogyasztásra. (Grotenhermen et al., 2017). Továbbá fontos megvizsgálni a CBD más gyógyszerekkel való kölcsönhatását is sportcélú használat esetén (Lopera et al., 2022). A sportközösségekben dolgozó szakembereknek figyelembe kell venniük minden lehetséges jogi, orvosi és etikai aggodalmat.

Jövőbeli kutatási ajánlások

A CBD sportolók regenerációjában betöltött szerepe iránti növekvő érdeklődés miatt további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy milyen fiziológiai hatásmechanizmuson keresztül működik, milyen potenciális előnyökkel járhat, és milyen biztonságos és hatékony módja van a CBD fogyasztásának edzés vagy verseny előtt, alatt és után. A jövőbeli sporttudományi és orvosi kutatásoknak a CBD olyan fiziológiai mechanizmusokban betöltött szerepére kellene összpontosítaniuk, mint az gyulladáskeltő kaskád, neuroprotekció, fájdalomcsillapító és szorongásoldó hatás, izomerősítés és neuromechanikai funkció.

Összegzés

A CBD-nek gyulladáscsökkentő, neuroprotektív, fájdalomcsillapító, szorongásoldó és potenciálisan regenerációt elősegítő tulajdonságai vannak sportolóknál. Tekintettel arra, hogy a kannabisz és a CBD használata viszonylag gyakori a sportolók körében, nyilvánvalóan szükség van a CBD használatának hatásairól szóló tudományos megértés elősegítésére, a sportolók regenerálódása és teljesítménye érdekében. További tudományos előrelépésre van szükség, elsősorban kísérleti vizsgálatok végrehajtása révén, hogy jobban megértsük a kritikus pozitív és negatív eredményeket a sportolók regenerálódása és teljesítménye végső előnyére. Ezen túlmenően az eredményül kapott bizonyítékok új klinikai iránymutatást adhatnak a CBD felírásához a sportolók regenerálódási folyamatában és más potenciális alkalmazásokban. A CBD adagolásának lehetséges terápiás előnyeit éveken át minimalizálták, de az aktuális helyzet növelheti ismereteinket erről a természetes vegyületről és annak hatásairól. Továbbá, adminisztratív szempontból fontos lenne egy világosabb és globálisabb politika elfogadása a kannabisz sportban történő használatát illetően.

Források

• Alaia, M. J., Hurley, E. T., Vasavada, K., Markus, D. H., Britton, B., Gonzalez-Lomas, G., et al. (2022). Buccally absorbed cannabidiol shows significantly superior pain control and improved satisfaction immediately after arthroscopic rotator cuff repair: A placebo-controlled, double-blinded, randomized trial. Am. J. Sports Med. 50 (11), 3056–3063. doi:10.1177/03635465221109573
• Anthony, A. T., Rahmat, S., Sangle, P., Sandhu, O., and Khan, S. (2020). Cannabinoid receptors and their relationship with chronic pain: A narrative review. Cureus 12 (9), e10436. doi:10.7759/cureus.10436
• Atalay, S., Jarocka-Karpowicz, I., and Skrzydlewska, E. (2019). Antioxidative and anti-inflammatory properties of cannabidiol. Antioxidants (Basel, Switz. 9 (1), 21. doi:10.3390/antiox9010021
• Bampouras, M. T., Cronin, C., and Miller, K. P. (2012). Performance analytic processes in elite sport practice: An exploratory investigation of the perspectives of a sport scientist, coach and athlete. Int. J. Perform. Analysis Sport 12 (2), 468–483. doi:10.1080/24748668.2012.11868611
• Blessing, E. M., Steenkamp, M. M., Manzanares, J., and Marmar, C. R. (2015). Cannabidiol as a potential treatment for anxiety disorders. Neurotherapeutics 12 (4), 825–836. doi:10.1007/s13311-015-0387-1
• Booz, G. W. (2011). Cannabidiol as an emergent therapeutic strategy for lessening the impact of inflammation on oxidative stress. Free Radic. Biol. Med. 51 (5), 1054–1061. doi:10.1016/j.freeradbiomed.2011.01.007
• Burr, J. F., Cheung, C. P., Kasper, A. M., Gillham, S. H., and Close, G. L. (2021). Cannabis and athletic performance. Sports Med. Auckl. N.Z.) 51 (1), 75–87. doi:10.1007/s40279-021-01505-x
• Burstein, S. (2015). Cannabidiol (CBD) and its analogs: A review of their effects on inflammation. Bioorg. Med. Chem. 23 (7), 1377–1385. doi:10.1016/j.bmc.2015.01.059
• Carek, P. J., Laibstain, S. E., and Carek, S. M. (2011). Exercise for the treatment of depression and anxiety. Int. J. Psychiatry Med. 41 (1), 15–28. doi:10.2190/PM.41.1.c
• Choi, S., Huang, B. C., and Gamaldo, C. E. (2020). Therapeutic uses of cannabis on sleep disorders and related conditions. J. Clin. Neurophysiology 37 (1), 39–49. doi:10.1097/WNP.0000000000000617
• Cochrane-Snyman, K. C., Cruz, C., Morales, J., and Coles, M. (2021). The effects of cannabidiol oil on noninvasive measures of muscle damage in men. Med. Sci. Sports Exerc. 53 (7), 1460–1472. doi:10.1249/MSS.0000000000002606
• Crossland, B. W., Rigby, B. R., Duplanty, A. A., King, G. A., Juma, S., Levine, N. A., et al. (2022). Acute supplementation with cannabidiol does not attenuate inflammation or improve measures of performance following strenuous exercise. Healthc. (Basel, Switz. 10 (6), 1133. doi:10.3390/healthcare10061133
• De Gregorio, D., McLaughlin, R. J., Posa, L., Ochoa-Sanchez, R., Enns, J., Lopez-Canul, M., et al. (2019). Cannabidiol modulates serotonergic transmission and reverses both allodynia and anxiety-like behavior in a model of neuropathic pain. Pain 160 (1), 136–150. doi:10.1097/j.pain.0000000000001386
• De Petrocellis, L., and Di Marzo, V. (2009). An introduction to the endocannabinoid system: From the early to the latest concepts. Best Pract. Res. Clin. Endocrinol. Metabolism 23 (1), 1–15. doi:10.1016/j.beem.2008.10.013
• Docter, S., Khan, M., Gohal, C., Ravi, B., Bhandari, M., Gandhi, R., et al. (2020). Cannabis use and sport: A systematic review. Sports Health 12 (2), 189–199. doi:10.1177/1941738120901670
• Evans, D. G. (2020). Medical fraud, mislabeling, contamination: All common in CBD products. Mo. Med. 117 (5), 394–399.
• Gamelin, F.-X., Cuvelier, G., Mendes, A., Aucouturier, J., Berthoin, S., Di Marzo, V., et al. (2020). Cannabidiol in sport: Ergogenic or else? Pharmacol. Res. 156, 104764. doi:10.1016/j.phrs.2020.104764
• Gochman, A., Tan, X., Bae, C., Chen, H., Swartz, K. J., and Jara-Oseguera, A. (2023). Cannabidiol sensitizes TRPV2 channels to activation by 2-APB. bioRxiv, 2023.01.27.525817. doi:10.1101/2023.01.27.525817
• Grotenhermen, F., Russo, E., and Zuardi, A. W. (2017). Even High Doses of Oral Cannabidol Do Not Cause THC-Like Effects in Humans: Comment on Merrick et al. Cannabis and Cannabinoid Research 2016;1(1):102-112; 10.1089/can.2015.0004. Cannabis Cannabinoid Res. 2 (1), 1–4. doi:10.1089/can.2016.0036
• Hall, N., James, B., Bhuiyan, M. A. N., Crane, E., Falgout, C., and Murnane, K. S. (2023). Topical cannabidiol is well tolerated in individuals with a history of elite physical performance and chronic lower extremity pain. J. Cannabis Res. 5 (1), 11. doi:10.1186/s42238-023-00179-8
• Hazekamp, A. (2018). The trouble with CBD oil. Med. Cannabis Cannabinoids 1 (1), 65–72. doi:10.1159/000489287
• Henson, J. D., Vitetta, L., and Hall, S. (2022). Tetrahydrocannabinol and cannabidiol medicines for chronic pain and mental health conditions. Inflammopharmacology 30 (4), 1167–1178. doi:10.1007/s10787-022-01020-z
• Hill, A. J., Williams, C. M., Whalley, B. J., and Stephens, G. J. (2012). Phytocannabinoids as novel therapeutic agents in CNS disorders. Pharmacol. Ther. 133 (1), 79–97. doi:10.1016/j.pharmthera.2011.09.002
• Hill, K. P., Palastro, M. D., Johnson, B., and Ditre, J. W. (2017). Cannabis and pain: A clinical review. Cannabis Cannabinoid Res. 2 (1), 96–104. doi:10.1089/can.2017.0017
• Isenmann, E., Veit, S., Starke, L., Flenker, U., and Diel, P. (2021). Effects of cannabidiol supplementation on skeletal muscle regeneration after intensive resistance training. Nutrients 13 (9), 3028. doi:10.3390/nu13093028
• Jean-Gilles, L., Braitch, M., Latif, M. L., Aram, J., Fahey, A. J., Edwards, L. J., et al. (2015). Effects of pro-inflammatory cytokines on cannabinoid CB1 and CB2 receptors in immune cells. Acta Physiol. Oxf. Engl. 214 (1), 63–74. doi:10.1111/apha.12474
• Johnson, E., Kilgore, M., and Babalonis, S. (2022). Cannabidiol (CBD) product contamination: Quantitative analysis of Δ9-tetrahydrocannabinol (Δ9-THC) concentrations found in commercially available CBD products. Drug Alcohol Dependence 237, 109522. doi:10.1016/j.drugalcdep.2022.109522
• Kasper, A. M., Sparks, S. A., Hooks, M., Skeer, M., Webb, B., Nia, H., et al. (2020). High prevalence of cannabidiol use within male professional rugby union and league players: A quest for pain relief and enhanced recovery. Int. J. Sport Nutr. Exerc. Metabolism 30, 315–322. doi:10.1123/ijsnem.2020-0151
• Kaul, M., Zee, P. C., and Sahni, A. S. (2021). Effects of cannabinoids on sleep and their therapeutic potential for sleep disorders. Neurotherapeutics 18 (1), 217–227. doi:10.1007/s13311-021-01013-w
• Kennedy, M. (2017). Cannabis: Exercise performance and sport. A systematic review. J. Sci. Med. Sport 20, 825–829. doi:10.1016/j.jsams.2017.03.012
• Kesner, A. J., and Lovinger, D. M. (2020). Cannabinoids, endocannabinoids and sleep. Front. Mol. Neurosci. 13, 125. doi:10.3389/fnmol.2020.00125
• Leweke, F., Piomelli, D., Pahlisch, F., Muhl, D., Gerth, C. W., Hoyer, C., et al. (2012). Cannabidiol enhances anandamide signaling and alleviates psychotic symptoms of schizophrenia. Transl. Psychiatry 2, e94. doi:10.1038/tp.2012.15
• Lim, S. Y., Sharan, S., and Woo, S. (2020). Model-based analysis of cannabidiol dose-exposure relationship and bioavailability. Pharmacother. J. Hum. Pharmacol. Drug Ther. 40 (4), 291–300. doi:10.1002/phar.2377
• Linares, I. M., Zuardi, A. W., Pereira, L. C., Queiroz, R. H., Mechoulam, R., Guimarães, F. S., et al. (2019). Cannabidiol presents an inverted U-shaped dose-response curve in a simulated public speaking test. Rev. Bras. De. Psiquiatr. (Sao Paulo, Braz. 1999) 41 (1), 9–14. doi:10.1590/1516-4446-2017-0015
• Lookfong, N. A., Raup-Konsavage, W. M., and Silberman, Y. (2023). Potential utility of cannabidiol in stress-related disorders. Cannabis Cannabinoid Res. 8 (2), 230–240. doi:10.1089/can.2022.0130
• Lopera, V., Rodríguez, A., and Amariles, P. (2022). Clinical relevance of drug interactions with cannabis: A systematic review. J. Clin. Med. 11 (5), 1154. doi:10.3390/jcm11051154
• Marques Azzini, G. O., Marques Azzini, V. O., Santos, G. S., Visoni, S., Fusco, M. A., Beker, N. S., et al. (2023). Cannabidiol for musculoskeletal regenerative medicine. Exp. Biol. Med. (Maywood, N.J.) 248 (5), 445–455. doi:10.1177/15353702231162086
• Martinez Naya, N., Kelly, J., Corna, G., Golino, M., Abbate, A., and Toldo, S. (2023). Molecular and cellular mechanisms of action of cannabidiol. Molecules 28 (16), 5980. doi:10.3390/molecules28165980
• Maurer, G. E., Mathews, N. M., Schleich, K. T., Slayman, T. G., and Marcussen, B. L. (2020). Understanding cannabis-based therapeutics in sports medicine. Sports Health 12 (6), 540–546. doi:10.1177/1941738120956604
• McCartney, D., Benson, M. J., Desbrow, B., Irwin, C., Suraev, A., and McGregor, I. S. (2020). Cannabidiol and sports performance: A narrative review of relevant evidence and recommendations for future research. Sports Med. - Open 6 (1), 27. doi:10.1186/s40798-020-00251-0
• McPartland, J. M., Duncan, M., Marzo, V. D., and Pertwee, R. G. (2015). Are cannabidiol and δ9-tetrahydrocannabivarin negative modulators of the endocannabinoid system? A systematic review. Br. J. Pharmacol. 172 (3), 737–753. doi:10.1111/bph.12944
• Moltke, J., and Hindocha, C. (2021). Reasons for cannabidiol use: A cross-sectional study of CBD users, focusing on self-perceived stress, anxiety, and sleep problems. J. Cannabis Res. 3 (1), 5. doi:10.1186/s42238-021-00061-5
• Mondino, A., Cavelli, M., González, J., Murillo-Rodriguez, E., Torterolo, P., and Falconi, A. (2021). Effects of cannabis consumption on sleep. Adv. Exp. Med. Biol. 1297, 147–162. doi:10.1007/978-3-030-61663-2_11
• Murillo-Rodríguez, E., Budde, H., Veras, A. B., Rocha, N. B., Telles-Correia, D., Monteiro, D., et al. (2020). The endocannabinoid system may modulate sleep disorders in aging. Curr. Neuropharmacol. 18 (2), 97–108. doi:10.2174/1570159X17666190801155922
• Naik, H., and Trojian, T. H. (2021). Therapeutic potential for cannabinoids in sports medicine: Current literature review. Curr. Sports Med. Rep. 20 (7), 345–350. doi:10.1249/JSR.0000000000000858
• Narayan, A. J., Downey, L. A., Manning, B., and Hayley, A. C. (2022). Cannabinoid treatments for anxiety: A systematic review and consideration of the impact of sleep disturbance. Neurosci. Biobehav. Rev. 143, 104941. doi:10.1016/j.neubiorev.2022.104941
• Navarrete, F., García-Gutiérrez, M. S., Gasparyan, A., Austrich-Olivares, A., and Manzanares, J. (2021). Role of cannabidiol in the therapeutic intervention for substance use disorders. Front. Pharmacol. 12, 626010. doi:10.3389/fphar.2021.626010
• Nichols, J. M., and Kaplan, B. L. F. (2019). Immune responses regulated by cannabidiol. Cannabis Cannabinoid Res. 5 (1), 12–31. doi:10.1089/can.2018.0073
• Ortiz Rios, F. C., Dávila Ruiz, I. G., and Sacal Dumani, E. (2022). Cannabidiol as a personalized treatment for anxiety: Clinical cases in Mexico. Drugs Context 11, 1–14. doi:10.7573/dic.2022-3-2
• Peng, J., Fan, M., An, C., Ni, F., Huang, W., and Luo, J. (2022). A narrative review of molecular mechanism and therapeutic effect of cannabidiol (CBD). Basic & Clin. Pharmacol. Toxicol. 130 (4), 439–456. doi:10.1111/bcpt.13710
• Ranum, R. M., Whipple, M. O., Croghan, I., Bauer, B., Toussaint, L. L., and Vincent, A. (2023). Use of cannabidiol in the management of insomnia: A systematic review. Cannabis Cannabinoid Res. 8 (2), 213–229. doi:10.1089/can.2022.0122
• Resstel, L. B., Tavares, R. F., Lisboa, S. F., Joca, S. R., Corrêa, F. M., and Guimarães, F. S. (2009). 5-HT1A receptors are involved in the cannabidiol-induced attenuation of behavioural and cardiovascular responses to acute restraint stress in rats. Br. J. Pharmacol. 156 (1), 181–188. doi:10.1111/j.1476-5381.2008.00046.x
• Rojas-Valverde, D. (2021). Potential role of cannabidiol on sports recovery: A narrative review. Front. Physiology 12, 722550. doi:10.3389/fphys.2021.722550
• Russo, E. B., Guy, G. W., and Robson, P. J. (2007). Cannabis, pain, and sleep: Lessons from therapeutic clinical trials of Sativex®, a cannabis-based medicine. Chem. Biodivers. 4 (8), 1729–1743. doi:10.1002/cbdv.200790150
• Sahinovic, A., Irwin, C., Doohan, P. T., Kevin, R. C., Cox, A. J., Lau, N. S., et al. (2022). Effects of cannabidiol on exercise physiology and bioenergetics: A randomised controlled pilot trial. Sports Med. - Open 8 (1), 27. doi:10.1186/s40798-022-00417-y
• Schouten, M., Dalle, S., and Koppo, K. (2022). Molecular mechanisms through which cannabidiol may affect skeletal muscle metabolism, inflammation, tissue regeneration, and anabolism: A narrative review. Cannabis Cannabinoid Res. 7 (6), 745–757. doi:10.1089/can.2022.0220
• Stone, W. J., Tolusso, D. V., Pancheco, G., Brgoch, S., and Nguyen, V. T. (2023). A pilot study on cannabidiol (CBD) and eccentric exercise: Impact on inflammation, performance, and pain. Int. J. Exerc. Sci. 16 (2), 109–117.
• Stout, S. M., and Cimino, N. M. (2014). Exogenous cannabinoids as substrates, inhibitors, and inducers of human drug metabolizing enzymes: A systematic review. Drug Metab. Rev. 46 (1), 86–95. doi:10.3109/03602532.2013.849268
• Tantimonaco, M., Ceci, R., Sabatini, S., Catani, M. V., Rossi, A., Gasperi, V., et al. (2014). Physical activity and the endocannabinoid system: An overview. Cell. Mol. Life Sci. 71 (14), 2681–2698. doi:10.1007/s00018-014-1575-6
• Villanueva, M. R. B., Joshaghani, N., Villa, N., Badla, O., Goit, R., Saddik, S. E., et al. (2022). Efficacy, safety, and regulation of cannabidiol on chronic pain: A systematic review. Cureus 14 (7), e26913. doi:10.7759/cureus.26913
• Viudez-Martínez, A., García-Gutiérrez, M. S., and Manzanares, J. (2018). Cannabidiol regulates the expression of hypothalamus-pituitary-adrenal axis-related genes in response to acute restraint stress. J. Psychopharmacol. 32 (12), 1379–1384. doi:10.1177/0269881118805495
• Yarar, E. (2020). Role and function of endocannabinoid system in major depressive disease. Med. Cannabis Cannabinoids 4 (1), 1–12. doi:10.1159/000511979
• Zhang, J., Luo, Z., Zhang, Z., Zhao, M., Tong, C., Cong, P., et al. (2022). Protective effect and mechanism of cannabidiol on myocardial injury in exhaustive exercise training mice. Chemico-Biological Interact. 365, 110079. doi:10.1016/j.cbi.2022.110079
• Zou, S., and Kumar, U. (2018). Cannabinoid receptors and the endocannabinoid system: Signaling and function in the central nervous system. Int. J. Mol. Sci. 19 (3), 833. doi:10.3390/ijms19030833
• Zuardi, A. W., Guimarães, F. S., and Moreira, A. C. (1993). Effect of cannabidiol on plasma prolactin, growth hormone and cortisol in human volunteers. Braz J. Med. Biol. Res. 26 (2), 213–217.